Részerületek Magyarorságon

A magyar szomszédokkal való együttműködés a természetvédelemben is hosszú hagyományra tekint vissza. Erre legjobb példa az úgynevezett Fertő tó – konferencia, amely nagyjából kétévente került megrendezésre felváltva Burgenlandban és Nyugat-Magyarországon. Ezzel elsősorban a sztyepptó határon átnyúló jellegét vették figyelembe

több...

Logikus lépés volt tehát egy nemzeti park tervezőbizottság alapítása 1988-ban. A nemzeti park megalakulása óta – a közös hivatalos megnyitás 1994. április 24-én volt – az osztrák-magyar Nemzeti Park Tanács a legfontosabb fejlesztési lépéseket egyezteti. A sarródi és apetloni nemzeti park igazgatóságok közötti napi együttműködés is baráti légkörben zajlik. . 

A Fertő tó magyar részét 1977-ben nyilvánították természetvédelmi területté. 1979 óta ez a terület MAB-bioszférarezervátum, 1989 óta Ramsari terület. A magyar kormány 1991-ben a tó déli részét (a fertőrákosi strand vízfelületét kivéve) 65 négyzetkilométer kiterjedéssel nemzeti parkká nyilvánította. 1994-ben az állam a Hanság lényegi részeit meg tudta vásárolni, és azokat nemzeti parkká minősíteni. Ezzel – és a Répce menti kisebb védett területekkel – a nemzeti park területe 235 négyzetkilométerre nőtt.

Gémtelep

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Fertő tavi része

A Fertő tó igen különböző élőhelyi feltételeket kínál sűrűn egymás mellett, és ez különösen a nemzeti park e részén tűnik szembe: A zavaros, széljárta víz a nyílt tavon más feltételeket kínál, mint a nádas belső tavainak tiszta, mozdulatlan vize vagy a tó menti réteken meggyűlt esővíz. A nádasban a madárfajok közül nagykócsag, vörösgém, kanalasgém, de nyári lúd is fészkel. Rovarok, halak és kétéltűek alkotják a fészkelő madarak és az átvonulók táplálékbázisát. Ősszel és télen a tó déli része nagy lilikek, vetési és nyári ludak tízezreinek kínál éjszakázó helyet.

Gólyatöcs (Himantopus himantopus)

A tó körüli elárasztott területeken többek között különböző gázlómadarak kutatnak táplálék után. Szürkemarhák, bivalyok és rackajuhok – a jellemző magyar háziállatok – célzott legeltetése a nemzeti park területkezelésén belül jelentősen hozzájárul ezen élőhelyek fenntartásához.

A sarródi Kócsagvár

A Fertődön (illetve kerékpárral a határtól Nyárligeten) keresztül elérhető Sarród település északi határán helyezkedik el a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság 1993-ban épült székhelye, az úgynevezett Kócsagvár.

A mekszikópusztai látogatóközpont

Látogatók részére

A Kócsagvártól az országút elvezet a Hanság-főcsatorna zsilipjéhez és tovább a tó menti részekhez, ahol például a gáton vezető útról vagy egy magaslesről meg lehet figyelni a fajgazdag madárvilágot. Fertöújlak/Mekszikópuszta település elején található a nemzeti park 2006-ban átadott természetiskolája és látogatóközpontja. Az épület egykor határőr laktanya volt, amelyet a nemzeti park céljainak megfelelően alakítottak át.

Sopron vármegye 1800 körül

A Fertő-Hanság Nemzeti Park hansági része

A Hanság 460 négyzetkilométerének zöme magyar oldalon helyezkedik el. Ez az egykori lápvidék, amely a tómeder keleti részéből alakult ki, a mai Fertő tótól a Dunáig nyúlik el. A vízfelületeket, mocsarakat és láperdőket egészen a XX. század elejéig élelem- és nyersanyagforrásként hasznosították a környező települések lakói: fagyban nádat arattak – ez lett a papucsok, táskák és faliszőnyegek alapanyaga; fűzfavesszőből kosarat fontak; a lápi szigetek legelőin jószágot tartottak; valamint a halászok és rákászok is a Hanság természetes sokszínűségéből éltek.

Élőhely-rekonstrukciókkal próbálják meg újra helyreállítani a Hanság eredeti lápi arculatát.

A vízrendezés és a tőzegbányászat a Hanságot szinte kultúrtájjá változtatta. Csupán a Király-tóban és a Tóköz tavaiban él még réti csík, lápi póc és compó. A nádasban gém- és énekesmadár-fajok költenek, a nyíltabb nedves réteken hamvas rétihéja, nagy póling és réti fülesbagoly fészkel. 

A Hanság rétjei a veszélyeztetett túzok és parlagi vipera menedékhelye is. Az erdős részek ritkaságai közt említhető a fekete gólya, a kabasólyom, a rétisas és a macskabagoly. A lápréteken többek közt mocsári kosbor, buglyos szegfű és kornistárnics virít. 

A Bősárkány melletti élőhely-rekonstrukciós területek kormoránkolóniának adnak otthont, továbbá különböző récefajok, csérek és más vízimadarak is megfigyelhetők itt.

Hanság

A pamhageni határátkelőtől nincs messze a Dél-Hanság, de Kapuvár felől is megközelíthető. Az Észak-Hanságot többek között az andaui határátkelő felől lehet megközelíteni. 

Különösen ajánlott felkeresni a kis tavak egyikét, amelyek a korábbi tőzegbányászat során keletkeztek. A Hanságban történő tájékozódás elengedhetetlen kelléke egy jó túratérkép.

A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK TELJES TERÜLETÉN TILOS ELHAGYNI A KIJELÖLT UTAKAT:
A rétekre, az erdőkbe, a vizekbe és nádasokba belépni szigorúan tilos. Kempingezés és lakókocsi használata csak nyilvános kempingekben engedélyezett. Egyéni megfigyelésekkel kapcsolatos tanácsokat, túratérképeket és információs kiadványokat az illmitzi vagy a fertőújlaki látogatóközpontban kaphat.

A LÁTOGATÓKÖZPONT CÍME:
Fertö-Hanság Nemzeti Park
Látogatóközpont
H - 9436 Fertöújlak 
Tel.: +36-99-537-520, Fax -521 
e-mail: fhnpiinfo@fhnp.kvvm.hu