Lápvidek

A Hanság korábban a Fertő tó része volt, majd idővel feltöltődött, és láp lett belőle. A 18. században a Pamhagentől Fertődre (akkoriban Esterháza) vezető gátút választotta le a területet a Fertőről. A terület teljesen lecsapolt osztrák része ma olyan ritkaságoknak ad otthont, mint a világ legnehezebb röpképes madara, a túzok (Otis tarda), amely itt egy kis állománnyal képviselteti magát. A réti fülesbagoly (Asio flammeus) és a hamvas rétihéja (Circus pygargus) is talál fészkelésre alkalmas helyet itt.

több...

AHanság keletkezése elválaszthatatlanul összefonódik a Fertő tó kialakulásával – ezen a területen terült el az első tómeder. Ezt az elméletet 12.000 éves üledékekben talált kagylósrák-kövületek támasztják alá.

A Hanság a 16. században még a tó része volt, majd az idők folyamán több csatornával lecsapolták, míg a 18. és 19. században már csak mocsaras területek alkották. 1855 és 1886 között a lápvidéket fokozatosan lecsapolták csatornák építésével, és legeltetés váltotta fel az addigi jövedelemforrást, a halászatot. A magasabban fekvő területeken jószágot tartottak. 1870 körül kezdődött a tőzegbányászat. Az ennek nyomán kialakuló medencéket gyorsan benőtte egy nádból, sásból és bokorfűzből álló rengeteg. Mára ezeket a területeket nagyrészt beerdősítették, az eredeti mocsári égeresnek csupán töredékei maradtak fenn.

AHanság keletkezése elválaszthatatlanul összefonódik a Fertő tó kialakulásával – ezen a területen terült el az első tómeder. Ezt az elméletet 12.000 éves üledékekben talált kagylósrák-kövületek támasztják alá.

A Hanság a 16. században még a tó része volt, majd az idők folyamán több csatornával lecsapolták, míg a 18. és 19. században már csak mocsaras területek alkották. 1855 és 1886 között a lápvidéket fokozatosan lecsapolták csatornák építésével, és legeltetés váltotta fel az addigi jövedelemforrást, a halászatot. A magasabban fekvő területeken jószágot tartottak. 1870 körül kezdődött a tőzegbányászat. Az ennek nyomán kialakuló medencéket gyorsan benőtte egy nádból, sásból és bokorfűzből álló rengeteg. Mára ezeket a területeket nagyrészt beerdősítették, az eredeti mocsári égeresnek csupán töredékei maradtak fenn.