- Nyugaton a 440 méteres magasságot elérő Lajta-hegység határolja a területet mintegy 30 km hosszan.
- Északon, körülbelül 40 méterrel a tó medre felett terül el a Parndorfi-fennsík 200 négyzetkilométeres kavicsterasza.
- Délkeleten, nagyrészt a magyar oldalon nyúlik el a Hanság mintegy 460 négyzetkilométeren.
- Keleten, a Parndorfi-fennsík és a Hanság-főcsatorna között terül el a Fertőzug síksága 450 négyzetkilométeren.
- A Kisalföld legmélyebb részén, nagyjából 113 méterrel a tengerszint felett (tófenék) terül el ma kb. 320 négyzetkilométeren a Fertő tó egy lefolyás nélküli katlanban.
A tájat egykor borító tölgyesekből
csupán kis foltok maradtak meg
A neolitikus kultúrák betelepülése előtt a Fertőzug tájképét tölgyesek határozták meg. A szélsőségesen száraz vagy magas sótartalmú helyeken már akkoriban is alig, vagy egyáltalán nem nőtt meg semmilyen fás szárú növény. A nagytestű növényevők feltehetően megakadályozták kisebb-nagyobb területek beerdősülését, és őket később bizonyos értelemben „pótolták“ a háziállatok csordái.
A Fertőzug táját évszázadokon át alakította az ember. Az erdőirtásokat a legeltetéses állattartás és a kaszálás, később lecsapolások követték.
Hagyományos legeltetéses állattartás a Lange Lackénál
A jószágtartás e formája hosszú hagyományra tekintett vissza: egy falu haszon- és növendék állatait (igavonó ökröket, teheneket, lovakat, disznókat, juhokat, libákat) Szent György (április 24.) és Szent Mihály (szeptember 29.) napja között minden reggel kihajtották a pásztorok a faluhoz közeli legelőkre, este meg vissza tulajdonosaik istállóiba.
