DE | EN

A Fertő tavi tél a maga esetenként -15°C alatti hőmérsékletével igencsak hideg tud lenni, ehhez járul még a kitartó, gyakran jéghideg szél. Ez első pillantásra zordnak tűnik, megvan azonban a maga bája.
A Fertő tó minden évben rövid időre Közép-Európa legnagyobb korcsolyapályájává változik.



A Fertő tó télen Közép-Európa legnagyobb
természetes korcsolyapályává változik
Tiszta, napos téli idő esetén a Fertőzug többnyire csak gyér hóval borított vidékén megtett hosszú túrák is meghatározó élményt nyújtanak. Ha úgy igazából elkezd esni a hó, akkor az állandó szél miatt hóátfúvások jellemzik a vidéket. Ez változatos formájú hótorlaszokat eredményez.



Nagy lilikek (Anser albifrons)
A hideg évszak ősszel az északról egymás után érkező vadlúdcsapatokkal köszönt be. Az időjárás függvényében a Fertő mentén akár 35.000 vadlúd (nagy lilik, vetési és nyári lúd) is látható. De más, északról idehúzódó madárfajok is alkalmas telelőhelyre lelnek a Fertőzugban.

Így például kékes rétihéja és egerészölyv köröz a nyílt térség felett. Különféle sirály- és récefajok gyülekeznek az utolsó, még jégmentes vizeknél. A településeken belül, és azok környékén a téllel dacoló énekesmadarak csapatai nyüzsögnek.




Barkós cinege
(Panurus biarmicus)
A természet különböző stratégiákat fejlesztett ki a tél sikeres átvészelésére. A növények nyugalmi állapotba húzódnak vissza, elhalnak, hogy gumóikból tavasszal újra kihajtsanak, vagy magként telelnek át, és a következő évben kicsíráznak.

Az állatoknál is létezik ilyen tartós nyugalmi állapot, számos rovar esetében a felnőtt állatok ősszel elpusztulnak, az áttelelő petékből pedig tavasszal kikel egy új nemzedék. Egyes fajok, mint például az ürge, téli álmot alszanak, mások fagymentes helyeket keresnek, ahol életfunkcióikat a minimálisra csökkentik.



Fogoly (Perdix perdix)
Sok madárfaj melegebb tájakra költözik, mielőtt lehűl az idő, mások azonban itt maradnak. A barkós cinege a nyári félév folyamán elsősorban rovarokkal táplálkozik. Télen ezekből jóval kevesebb adódik, így a nádasban lakozó madár a nád magvait is elfogyasztja.

Azok a madarak és emlősök, amelyek télen is aktívak, a lehető legkevesebb energiát próbálják ilyenkor felhasználni. Csökkenő hőmérséklettel ugyanis nő a testhőmérséklet szinten tartásához szükséges energiaszükséglet. Az elhúzódó zavarásnak ezért télen végzetes következményei lehetnek, mert a menekülés nagy terhet ró az energiaháztartásra, és gyakran nem egyszerű elegendő táplálékhoz jutni.