DE | EN

Ha reggel vizes a fű, és a tájat ködfátyol borítja, akkor a Fertőzugba megérkezett az ősz. A hőmérséklet azonban napközben még októberben is 20°C fölé emelkedhet, és ezzel a természet megfigyeléséhez optimálisak a körülmények.


Egészen október derekáig megfigyelhetők a telelőhelyeikre vonuló különböző madárfajok. Az ezüstlile, a fenyérfutó, az apró partfutó, a sarlós partfutó, a havasi partfutó vagy a kormos cankó a Fertőzug szikes tavain pihen meg és táplálkozik.



Csörgőrécék (Anas crecca)
Más gázlómadarak, mint a gulipán, a bíbic és a nagy póling a területen gyűlnek össze, hogy azután szintén délnek repüljenek. A szikes tavak vízállásától függően különböző récefajok tömegei lepik el a nemzeti park vizeit.

Míg a csapadékosabb években a szikes tavak szolgálnak a csörgő-, a tőkés, a kendermagos réce és számos más récefaj pihenőhelyéül, addig a szárazabb években az állatok inkább a Fertő tó déli részében elhelyezkedő természeti zónát használják.


Amikor északon csökken a hőmérséklet, és a Fertőzugban is küszöbön áll a tél, egyre több lúd érkezik az osztrák-magyar határvidékre. Míg koraősszel még szinte kizárólag nyári ludakról van szó, késő őszre a fajok aránya egyre inkább az északi ludak javára változik. A vetési lúd mellett leginkább a nagy lilik az, amelyik több tízezres csapatokban használja a Fertő tavat őszi és téli szálláshelyéül.




Vadlúdcsoportok learatott szántókra
is kirepülnek táplálkozni
Azt, hogy pontosan mikor zajlik az év talán leglátványosabb természeti jelensége – a libahúzás – csak nehezen lehet előre megmondani. Elsősorban az északabbra eső területek hőmérsékletétől függ, hogy mikor érkeznek meg ide a vadlúdcsoportok.

Október közepétől általában már megfigyelhetők az alvóhelyül szolgáló vizek irányából és irányába repülő madarak.


Minél jobban közeledik a tél, annál több szárnyas vendég érkezik a Fertőzugba. Az első nagy őrgébicsek és kékes rétihéják már októberben megjelennek, valamivel később már gatyás ölyveket is látni. A kora őszi napok legfeltűnőbb növénye a Fertőzugban a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicus).

Rózsaszín-lilás virágai szőnyegként borítják be a táj részeit. Hasonlóan a több sziki növényhez a sziki őszirózsa is alkalmazkodott a sós talajokhoz, és elsősorban a tavasszal elárasztott réteken és szikes tavak partján nő.