A magyar szomszédokkal való együttműködés a természetvédelemben is hosszú hagyományra tekint vissza. Erre legjobb példa az úgynevezett Fertő tó – konferencia, amely nagyjából kétévente került megrendezésre felváltva Burgenlandban és Nyugat-Magyarországon. Ezzel elsősorban a sztyepptó határon átnyúló jellegét vették figyelembe
Logikus lépés volt tehát egy nemzeti park tervezőbizottság alapítása 1988-ban. A nemzeti park megalakulása óta – a közös hivatalos megnyitás 1994. április 24-én volt – az osztrák-magyar Nemzeti Park Tanács a legfontosabb fejlesztési lépéseket egyezteti. A sarródi és apetloni nemzeti park igazgatóságok közötti napi együttműködés is baráti légkörben zajlik. .
A Fertő tó magyar részét 1977-ben nyilvánították természetvédelmi területté. 1979 óta ez a terület MAB-bioszférarezervátum, 1989 óta Ramsari terület. A magyar kormány 1991-ben a tó déli részét (a fertőrákosi strand vízfelületét kivéve) 65 négyzetkilométer kiterjedéssel nemzeti parkká nyilvánította. 1994-ben az állam a Hanság lényegi részeit meg tudta vásárolni, és azokat nemzeti parkká minősíteni. Ezzel – és a Répce menti kisebb védett területekkel – a nemzeti park területe 235 négyzetkilométerre nőtt.
Gémtelep
A Fertő tó igen különböző élőhelyi feltételeket kínál sűrűn egymás mellett, és ez különösen a nemzeti park e részén tűnik szembe: A zavaros, széljárta víz a nyílt tavon más feltételeket kínál, mint a nádas belső tavainak tiszta, mozdulatlan vize vagy a tó menti réteken meggyűlt esővíz. A nádasban a madárfajok közül nagykócsag, vörösgém, kanalasgém, de nyári lúd is fészkel. Rovarok, halak és kétéltűek alkotják a fészkelő madarak és az átvonulók táplálékbázisát. Ősszel és télen a tó déli része nagy lilikek, vetési és nyári ludak tízezreinek kínál éjszakázó helyet.
Gólyatöcs (Himantopus himantopus)
A sarródi Kócsagvár
A mekszikópusztai látogatóközpont
Látogatók részére
A Kócsagvártól az országút elvezet a Hanság-főcsatorna zsilipjéhez és tovább a tó menti részekhez, ahol például a gáton vezető útról vagy egy magaslesről meg lehet figyelni a fajgazdag madárvilágot. Fertöújlak/Mekszikópuszta település elején található a nemzeti park 2006-ban átadott természetiskolája és látogatóközpontja. Az épület egykor határőr laktanya volt, amelyet a nemzeti park céljainak megfelelően alakítottak át.
A Hanság 460 négyzetkilométerének zöme magyar oldalon helyezkedik el. Ez az egykori lápvidék, amely a tómeder keleti részéből alakult ki, a mai Fertő tótól a Dunáig nyúlik el. A vízfelületeket, mocsarakat és láperdőket egészen a XX. század elejéig élelem- és nyersanyagforrásként hasznosították a környező települések lakói: fagyban nádat arattak – ez lett a papucsok, táskák és faliszőnyegek alapanyaga; fűzfavesszőből kosarat fontak; a lápi szigetek legelőin jószágot tartottak; valamint a halászok és rákászok is a Hanság természetes sokszínűségéből éltek.
Élőhely-rekonstrukciókkal próbálják meg újra
helyreállítani a Hanság eredeti lápi arculatát.
A Hanság rétjei a veszélyeztetett túzok és parlagi vipera menedékhelye is. Az erdős részek ritkaságai közt említhető a fekete gólya, a kabasólyom, a rétisas és a macskabagoly. A lápréteken többek közt mocsári kosbor, buglyos szegfű és kornistárnics virít.
A Bősárkány melletti élőhely-rekonstrukciós területek kormoránkolóniának adnak otthont, továbbá különböző récefajok, csérek és más vízimadarak is megfigyelhetők itt.
Különösen ajánlott felkeresni a kis tavak egyikét, amelyek a korábbi tőzegbányászat során keletkeztek. A Hanságban történő tájékozódás elengedhetetlen kelléke egy jó túratérkép.
A FERTŐ-HANSÁG NEMZETI PARK TELJES TERÜLETÉN TILOS ELHAGYNI A KIJELÖLT UTAKAT:
A rétekre, az erdőkbe, a vizekbe és nádasokba belépni szigorúan tilos. Kempingezés és lakókocsi használata csak nyilvános kempingekben engedélyezett. Egyéni megfigyelésekkel kapcsolatos tanácsokat, túratérképeket és információs kiadványokat az illmitzi vagy a fertőújlaki látogatóközpontban kaphat.
A LÁTOGATÓKÖZPONT CÍME:
Fertö-Hanság Nemzeti Park
Látogatóközpont
H - 9436 Fertöújlak
Tel.: +36-99-537-520, Fax -521
e-mail: fhnpiinfo@fhnp.kvvm.hu
